Köles újratöltve

Ezt a cikket írva egyszerűen meg kell kérdeznem: Miért ne? 

A kölesnek annyi jó tulajdonsága van, és annyi előnye, hogy egyszerűen nem is értem, hogyhogy nem ezzel gyógyultunk mi az elmúlt sok-sok évben. Ha összeadnám, hogy hány féle nyavalyára gyógyír, és hogy ezekre a tünetekre mennyi gyógyszert veszek mennyi pénzért, azt hiszem nyugodtan kijelenthetem, hogy azoknak a gyógyszereknek az árából fél Magyarországot meg tudnám etetni kölessel. Na de lássuk is, mit tud ez a csodanövény?

Köles gyógytár:

1) glutén- és laktózérzékenyek is fogyaszthatják

2) rosttartalma extrém magas, ezért szorulásra tökéletes ellenszer, de egy tisztítókúra alapját is adhatja, hiszen tisztítja a bélbolyhokat

3) erősen lugosító hatású

4) tartalmazza a következő ásványianyagokat: szilícium, kovasav, foszfor, magnézium, mangán és vas, ezért szívbetegeknek is bátran ajánlják mindennapi fogyasztásra

5) aminosavakban gazdag, így rendszeres fogyasztással boldogsághormonokat termel

6) erősíti az immunrendszert

Ezek után nem is tudom,hogy van-e még értelme mást írni, hiszen mikor én ezeket elolvastam, rögtön felkaptam a nyúlcipőt és rohantam is megvenni a legnagyobb kiszerelést. Ám azért érdekesség gyanánt nem árt megjegyeznem, hogy a köles Eurázsiából származik, és bár több ezer éves múlttal rendelkezik, első írásos emlékként a Shang-dinasztia leveleiben találhatunk róla említést. Erről a vidékről a 18.-19- században vitték tovább a spanyolok a kölest, így jutott el Európába és Amerikába is. 

A köles még ma is népételként van jelen Kínában és Indiában is, hiszen megannyi előnye mellett a kúltúrában is nagy szerepet játszik. A köles ugyanis több nép kúltúrájában is a termékenység szimbóluma, ezért a keleti országok lakói a mai napig kölest szórnak a menyasszony cipőjébe, hogy szorgos legyen.

 Emellett Európában is szerepet kapott a mítoszok világában, hiszen az ősi germán mitológia termékenység istennője, Holda a köleshegyen lakott. 

Elkészítése:

Bár a köles nem igényel áztatást, fontos, hogy minden főzés előtt a kölest forró vízzel át kell mosni, mert a héján megtapadó enzimek hasmenést okozhatnak, és ételeinket is megkeseríthetik. 

A köles elkészítése szinte teljesen megegyezik a rizs főzésével, így nem nagyon bonyolult kezdő szakácsoknak sem. 

A kölest jól mossuk át, majd egy edényben pirítsuk meg egy kicsit. (Én egy bögre nyers köleshez egy evőkanál vajat teszek). Ügyeljünk arra, hogy le ne égjen, mert akkor kesernyés ízt kapunk. Mikor már minden szem aranybarna, a kölest felengedjük dupla annyi vízzel, és folyamatos kevergetés mellett felforraljuk. Ezt követően alacsony hőfokon fedő alatt 15 percig főzzük,néha megkeverjük, hogy ne tapadjon össze. Mikor letelt a negyed óra, levesszük a tűzről, és további tíz percig hagyjuk pihenni. Villával átforgatjuk, a kívánt módon ízesítjük, és tálaljuk.

Tipp:
Az amerikai receptek szerint a vajat nem a pirításhoz adják, hanem mikor már a köles felforrt a dupla mennyiségű vízzel, így forrás közben elkerülhető a vajas hab. Ha mi is így szeretnénk csinálni, várjuk meg míg felforr a víz, és még mielőtt a fedőt rátennénk, a vajat apró darabokra törve, vagy apránként hozzáadva óvatosan forgassuk a fazékba.